Az eufóriától a kiábrándulásig, avagy rövid beszámoló az Olimpiáig vezető útról
Idős emberek gyülekeznek a közeli shotengai (bevásárlóutca) közösségi termében. Mindegyiküknek saját boltja van a bevásárlóutcán és minden héten összegyűlnek egy különleges alkalomra: az angolórára.
2019-et írunk és Japán az Olimpia lázában ég. Kiotószerte nyugdíjas korú emberek ültek be az iskolapadba és kezdtek angolul tanulni, hogy majd a külföldi látogatókat méltóképpen tudják fogadni és önkéntesként segíteni tudják őket. Ekkor még az emberek jórésze támogatta az Olimpiát, Kiotószerte épültek az új hotelek, kis túlzással több daru volt a városban, mint a folyóparton. Felújították a csatornarendszert, régi faházakat alakíottak át vendégházzá, megjelentek az Olimpia maszkottjai (kabalállatai) és feliratai…
…mígnem 2020-ban beköszöntött a világjárvány, Japán lezárta a határait a turisták előtt (és saját rezidensei előtt is), és elindult a találgatás, hogy lesz így Olimpia. Késő tavaszal, fájdalmas döntéssel elhalasztották a rendezvényt, leálltak az angolórák, Kiotó kiüresedett, ahogy az új hotelek is üresen tátonganak mind a mai napig.
Japán 2020-21-ben megélt több vészhelyzetet, amikor a fertőzések száma miatt korlátozták a boltok nyitva tartását, és kérték az embereket, hogy maradjanak otthon, ne utazzanak a megyék között. Bár ez rosszul hangzik, a fertőzések száma meg sem közelítette az európai és magyar adatokat, Japán sokkal hamarabb húzta be a kéziféket.
2021. Ahogy közeleg az Olimpia és növekszik a mindenféle variánsok száma világszerte, úgy kezd elmenni az emberek kedve tőle… hiszen menyire okos ötlet egy világjárványban rengeteg országból összehozni egy helyre nagyjából 80 ezer embert? Mindemellett nem lesznek külföldi vendégek, csak a sportolók és minimális kisérőik. Ahogy a megnyitóra sem, úgy sok más versenyre sem engednek be még helyi nézőket sem, ehelyett mindenki otthonról drukkoljon és élvezze az Olimpiát. Biztos ami biztos alapon, egészen augusztus 22-ig az éttermek és kocsmák nem szolgálnak fel alkoholt és nincsenek közösségi szurkolások sem.
A korábban úgy várt esemény most sokakat tölt el szomorúsággal vagy csak közömbösséggel. A közhangulat egyre inkább abba az irányba fordul, hogy a biztonság lenne fontosabb, hogy ne alakuljon ki egy “tokiói variáns”. Japán 3-4 hónappal később kezdte az oltást mint Európa vagy az USA, mivel lefolytatott egy saját Pfizer vakcina-tesztet a saját lakosságán, mielőtt jóváhagyta (itt azóta sincs Szputnyik meg ilyenek, csak Pfizer, Moderna és AstraZeneca). 120 millió embert beoltani nem két pillanat, és a tavasszal elkezdett oltásokkal látható volt, hogy ez nem lesz meg az Olimpiáig – jelenleg kb. a lakosság 25%-a 2x oltott.
A 2019-es eufóriától eljutottunk oda, hogy le kellene mondani az Olimpiát… Csakhogy nem olyan egyszerű kihátrálni egy ilyen esemény mögül, és sok japán úgy érzi, hogy az ország akarata ellenére lesz ez az Olimpia megtartva. Voltak peticíók, voltak és vannak tüntetések, hogy mondják le az Olimpiát, még a megnyitó alatt is a csarnok előtt kisebb tüntetést tartottak.
Mi megy a tévében?
A nemzeti Tv-adón, az NHK-n, minden reggel hírt adnak az aktuális fertőzöttségi helyzetről és persze az Olimpiáról is. Következzék pár fotó és válogatás a hírekből:
(ennek nincs köze magához a megnyitóhoz, minden nap közlik területileg lebontva az aktuális számokat)
A buborék
Terv szerint a sportolók és a lakosság közti kapcsolatot minimalizálják, egyfajta buborékban rendezik meg a játékokat. Ez például azt jelenti, hogy a sportolók nem mehetnek városnézésre, nem ülhetnek be étterembe, minden nap tesztelniük kell, maszkhordás és távolságtartás van stb.
Az Olimpiai Falu
Hova épüljön a helyhiánnyal küszködő, 10 milliós (de a gyakorlatban 30 milliós) Tokióban az olimpiai falu? Ugyanez a kérdés volt Oszakában a nemzetközi repülőtér építésekor – akkor egy mesterséges sziget létrehozásával oldották meg a problémát, 1994-ben. Azóta több mesterséges sziget is létrejött Japánszerte, így az Olimpiai falu is egy mesterségesen létrehozott részre épült. Mivel a Tokiói Olimpia a fenntarthatóságot is szem előtt tartja, ezért az volt a cél, hogy hosszútávon is használható épületek jöjjenek létre. Így tulajdonképpen egy új városnegyedet kapott Tokió, ahova építettek iskolát, közösségi helyiségeket, irodaházakat, postát, sportlétesítményeket stb. Az Olimpia alatt itt szállásolják el a versenyzőket és kisérőiket, az Olimpia után pedig lakónegyeddé változik. Nagyrészének már 2019-ben megvolt a tulajdonosa, akik úgy készültek, hogy 2020-ban beköltözhetnek az új lakásaikba, irodáikba – igy nekik nagy nehézséget jelentett az Olimpia elhalasztása.
Google Mapon itt található:
https://goo.gl/maps/rrnfPtGKHtABUBKg9
Az Olimpiai falu 18 ezer atléta és kísérőik befogadására alkalmas
Eredetileg hangulatos kerti közösségi helyet terveztek, de végül ez nem valósulhatott meg
A medálok
A kb. 5000 olimpiai medál mind-mind régi elektronikai felszerelésekből kinyert fémből készült. 2017-től kezdve két éven át gyűjtötték a lakosságtól a feleslegessé vált mobiltelefonokat és egyéb elektronikai eszközöket, hogy elegendő alapanyaghoz jussanak a medálok elkészítéséhez.
…és még tájfun is jön!
Ha nem lenne elég az eddigi nehézség, 26-28-a között tájfun várható a tokiói részen. Szerencsés esetben ez csak egy kisebb viharral és esőzéssel jár, de semmiképp sem kellemes az időzítése.
Források
A tévéfelvételek a FB-ról származnak
