Az Újév a legnagyobb ünnepek egyike Japánban, ilyenkor jön össze a család és együtt töltik az év utolsó és a január első napjait. Mivel rengeteg szokás kötődik ehhez az időszakhoz, íme a Nagy Újévi Összefoglaló!

A kínai horoszkóp szerint – amit Japánban is követnek – a 2016-os Tűz-Majom évet a Kakas váltja fel. Míg 2016 a szükségtelen dolgok elhagyásáról, a megkopott kapcsolatok felszámolásáról szólt, addig a Kakas kitartása és bölcsessége kedvez majd a céljaink megvalósításában.

Ám mielőtt belépnénk az új évbe, hátra van még egy nagy feladat! Ez pedig nem is lehet más, mint a takarítás, azaz ‘oshoji’. Nincs is jobb mint a szilvesztert egy kis takarítással tölteni 🙂 A boltok és a családok is ilyenkor rendbe teszik a területüket:

A boltok és olykor a házak elé is kikerülnek a bambuszból és fenyőből készült dekorációk, a kadomatsuk. Ezek átmenetileg otthont adnak a szellemeknek, akik az év első napjaiban visszatalálnak eredeti helyükre:

A szupermarketekben pedig megjelennek a gyönyörűen formázott mochik (rizsből készült, általában édesbabbal töltött édesség) és a csak ilyenkor kapható kagami mochi, ami emeletes verzió. Eredetileg egy narancsot (vagy más citrusfélét) tesznek a tetejére, de persze van Hello Kitty és Rilakkuma is már. Miért pont emeletes mochi? A neve a tükör szóból ered és a két mochi úgy tapad egymáshoz, ahogy a két év váltja egymást, s ez a megtisztulás, szembenézés ideje is.

Ilyenkor készül a friss mochi is! A családok, szomszédságok összejönnek és a frissen főzött rizst addig-addig suhintgatják egy súlyos fakalapáccsal, amíg tésztaszerű massza lesz belőle. Kemény munka ám, így sorra felkínálják egymásnak a lehetőséget 🙂

Újévi fogások

Az év első napjaiban nem illik ételt készíteni, hiszen az az időszak a családról és a közösen eltöltött időről szól. Így a háziasszonyok elkészítik előre az ünnepi fogásokat vagy pedig megrendelik szépen dobozolva a szupermarketből, étteremből.

Egy barátunk éttermében a következő fogások készültek, sok különféle hallal és formára vágott zöldséggel : 

És mint látható, volt pár rendelése (éjszakázott is rendesen):  

Az év első szentélylátogatásakor más finomságokat is meg lehet kóstolni, például óriásretekből főzött levest vagy az édesbabos-gesztenyés-mochis verziót. Ez utóbbi extra édes, a helyiek szerint azért, mert régen nagon drága volt a cukor, és a kiotóiak meg akarták mutatni, hogy van mit a tejbe aprítaniuk: így annyi cukrot raktak bele, amennyit csak tudtak.

Szentélylátogatáskor matcha (porrá őrölt tealevélből készült zöld tea) és mochi is előkerül:

Az első napfelkelte

Január elsején látni a napfelkeltét nagy szerencsét jelent. Így sokan felkerekednek és keresnek maguknak egy szép helyet, ahol megpillanthatják az első sugarakat. Külön túrabuszok is indulnak a felkapott helyekre, mint a Fuji környéke, hogy ott érje őket a reggel.

Mi a Kamo folyóhoz sétáltunk ki, ami Kiotó belvárosàn fut keresztül, s ahol a felhők közül 7 óra után előbukkant a nap:

Az első szentélylátogatás

Az év első három napjában mindenki felkeresi a neki kedves szentélyt és elsuttogja az aktuális kívánságait a …-nek (tetszés szerint szellemek, istenek, jótét lények stb. behelyettesíthető).

Ezévben a Kamigamo szentély volt a cél, mert ez az egyik legrégebbi szentély Kiotóban, nem turistacélpont, és gyönyörű helyen, folyó és erdő között fekszik. Nézzük, mi mindent lehet ilyenkor csinálni!

Ezt a fehér lovat 3 napig tömik répával 🙂 Régen a császár fehér lovon járt, így a fehér ló a bőség és szerencse jelképe. Adományért cserébe adhatunk répát neki.

Ha meg akarunk szabadulni valamitől, hátra akarunk hagyni egy rossz szokást vagy le akarunk zárni valamit, az azt jelképező dolgot elégethetjük a szentélyben gyújtott tűzön.

Hogy milyen lesz az évünk, azt megtudhatjuk, ha kihúzzuk a szerencsénket! Egy fadobozt rázogatva ki lehet belőle húzni egy pálcikát. A pálcikán van egy szám, ami alapján megkapjuk, hogy milyen szerencse vagy szerencsétlenség ér minket az évben. A jó szerencsét haza lehet vinni, de a rossz szerencsétől sem kell megijedni, csak fel kell kötözni a szentélyben és máris megszabadultunk tőle:

A szentélylátogatás legfontosabb pillanata a kami-sama, azaz a helyi istenség vagy egyéb felsőbb lény megszólítása és a köszönetünk és/vagy kívánságunk útra bocsájtása:

Szokás még a templomokban, szentélyekben kalligráfiát iratni egy erre a célra megvehető, kihajtható könyvbe. Az emberek jártukban-keltükben begyűjtik a felkeresett helyek írásait vagy pecsétjeit, így nem is annyira  meglepő, hogy  egy-egy vonatállomásnak, étteremnek is van saját, gyűjthető pecsétje. (Az egyedi pecsétkészítés még mindig virágzik Kiotóban).

Tettünk egy kört a szentély körül, szerencsére nem voltak sokan egyáltalán:

Mert lehetett volna így is:

Sok szerencsét 2017-re!