A tokiói Olimpiára minden résztvevő országnak egy különleges kimonót készítettek japán mesterek. A magyar kimonót készítő Fujii Hiroshi mester kiotói műhelyében jártunk.

Egy kis utcáról nyíló kis utcában állt a ház. Senki nem gondolná, hogy ez egy kimonókészítő műhely, pont úgy lehetne egy családi ház, ahogy egy iroda is. Ez nagyon jellemző az egész városra: Kiotó, ami 1200 évig volt Japán fővárosa, nehezen hagyja magát megfejteni. Generációk élhettek és dolgozhattak ugyanott, s mindenki ismeri őket a környéken: minek kiírni, hogy pontosan mi is van ott? Hogy az a ház egy kávézó vagy műhely? Aki tudja, mit keres, megtalálja.

A több mint 80 éves mester letelepszik az asztalhoz. A földön ülős, alacsony asztalhoz, ahogy egész életében is tette, naponta több tucatszor fel- és le: nem csoda, hogy az itteni idősek akár tíz évet is letagadhatnának a korukból. Ahogy leül és átesünk a bemutatkozáson, már magyaráz is: előkerülnek a fotók a Magyarországot reprezentáló kimonóról. Fujii mester tervezte a mintát, amit utána ügyes női kezek festettek selyemalapra. 

Ő korábban nem ismerte Magyarországot és nem is járt nálunk. Amikor a szervezőktől megkapta a felkérést, akkor kezdett kutatómunkába az országról. Ahogy meséli, két dolog már az elején feltűnt neki, és biztos volt benne, hogy szerepelni fog a kimonón:

“Az láttam, hogy a magyarok szeretik a hímzést és hogy sok zöld, gazdag természet van ebben az országban. Ezt mindenképp láttatni akartam.”

Ha megkérdeznénk egy budapestit, hogy mely épületeket tartja ikonikusnak a városban, a Budai Vár, Mátyás templom, Bazilika biztos előkerülne. Ám a mesternek a Vajdahunyad várán állt meg a tekintete. Ahogy elmondta, megfogta a sok zöld a vár körül, valamint az épület összefoglaló-jellege: sok stílust és kort fog át egyetlen épületben, így lett a központi minta a kimonón is.

A Parlament is feltűnik a kimonó ujján, és ahogy jószemű Kiotói mindennapok olvasók kiszúrták, egy letűnt kor mementójaként ott van a csillag a Parlament tetején. Mint kiderült, Fujii mester egy régi albumból másolta az épületet, s nem is gondolhatott ilyen változásra.

Fujii mester körbevezet minket a műhelyében is. Nem egyszerű mesterség ez: szűkös, meleg szobákban dolgoznak a festők, hogy minél hamarabb megszáradjon a festék. Kifeszített, gyönyörű selymekre festik a mester által megtervezett mintákat. A kimonófestők általában nők: kisebb termetük, kisebb ujjaik alkalmasabbak erre a tevékenységre.

Fujii sensei egyébként dolgozott a császári családnak is, sőt, egy kiotói buddhista templom plafonjának a festésén is, amit kimonókon szereplő motívumokkal díszitettek.

A magyar kimonó több mint hat hónapon át készült, ez egyébként átlagos idő egy kézzel festett, tradicionális módon készült kimonónak. Kiotó régen és még ma is a központja a kimonókészítésnek, a Nishijin kerület utcáin ma is hallani a szövőgépek kiszűrődő hangjait,

További képek és információk a Kimono projectről:
https://piow.jp/kimonoproject/country/040_hun.html